Legutóbbi események

Nincsenek események

Naptár

November 2024
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Bejelentkezés

 

Múlt-Jelen-Jövő


110 éve, a ferencvárosi gubacsi határon épült fel az 1789-es belgrádi törökverő Laudon tábornagyról elnevezett laktanya, vártüzér tiszti iskola. Az új kaszárnya legnagyobb épülettömbje (a mai Kollégium) a 118 m hosszú, részben alápincézett kétemeletes legénységi szállás volt.

 

1916-ban M. Kir. Kisegítő Hadikórház, majd az Országos Hadigondozó Hivatal egyik utókezelő intézete lett. 1922 őszétől M. Kir. Hadirokkant-otthon. 1932 tavaszától M. Kir. Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet, 1941 őszétől M. Kir. Toldi Miklós Honvéd Központi Testnevelési Intézet.

A salakos labdarúgó és atlétikai pályák mellett 1934-ben úszómedence épült, vívótermeket rendeztek be.
A hagyományok szerint az intézményben edzőtáborozott az 1936-os berlini olimpiára készülődő öttusa válogatott.
A közeli Ferencváros MÁV pályaudvar és tehervagon-rendező elleni 1944. április 3-i bombatámadások alkalmával egyes közeli épületek súlyos károkat szenvedtek, az épületkomplexum ezután több mint három éven át lakhatatlan volt, s a veszteségeket fosztogatások is tetézték.
1947-ben a történelmi események hatására új fejezet kezdődött az intézmény életében.
Az iskola jogelődje, a legendás hírű Tanonc és Ifjúmunkás város megalakulásának hivatalos dátuma az 1947. augusztus 21-én rendezett választási nagygyűlés, melyen 15 000 ifjúmunkás vett részt. A Timót utcai volt Tiszti Sportképző Intézet épületeit a Tanonc és Ifjúmunkás Otthonok Országos Szövetsége (TIOSZ) kapta meg, hogy a tanonc fiatalok számára otthont hozzanak létre. A nagygyűlést Rákosi Mátyás nyitotta meg, aki ígéretet tett az Ifjúmunkás-város felépítésének támogatására.
Az építkezés azonban akadozott, míg 1947. decemberére lakhatóvá tettek két szobát, melybe 22 fiatal költözött, és még 2 lakószoba várt újabb lakókra. A karácsonyi ünnepi készülődést Tildy Zoltán köztársasági elnök is megtekintette. Az ifjúmunkásváros első igazgatója Szabó László volt, majd 1948. februárjától Csillag László lett az intézmény vezetője. Az otthon létszáma lassan gyarapodott, a bekerüléshez ajánlólevélre és részletes önéletrajzra volt szükség az akkori idők szellemének megfelelően. A fiatalok szigorú napirend követelményei szerint éltek, dolgoztak és tanultak szakmát a környező és a csepeli nagyvállalatoknál. Az Intézmény 1948-ban a Rákosi Mátyás Ifjúmunkásváros nevet vette fel. A következő esztendőkben az otthon "mintavárossá" vált, delegációk, külföldi fiatalok, VIT-küldöttségek, a kor neves személyiségei látogatták meg az intézményt.

 

1951-ben a városlakók száma elérte az 1000 főt, ezzel az a főváros és az ország legnagyobb otthona lett.
1952 szeptemberében létrejött az ifjúmunkás várossal közös igazgatású, a Munkaerő tartalékok Hivatala 2. sz. Ipari Tanuló Intézete. A tantestület tagjai a műszaki munkatársakkal együtt vasárnap is dolgoztak, hogy a tanterveket, tanműhelyeket tanévkezdésre kialakítsák. Az egykori fedett lovarda helyén négy kabinetből álló esztergályos tanműhelyt létesítettek. Az 1952-53-as tanévben kizárólag vidéki tanulókat toboroztak (elsősorban Vas, Szabolcs és Tolna megyéből), így a kollégiumba is ők kerültek. A beiskolázáskor háromszoros túljelentkezés volt a jellemző. A tanulók iskolai képzést kaptak teljes kollégiumi ellátással.
Az 50-es években egy épületben működött az iskola, a tanműhely (a mostani Bagolyvár) és a kollégium. Az itt tanuló diákok közel 90 százaléka a kollégiumban lakott. Állami gondozottak, görög menekültek és viszonylag kevés rendezett családi háttérrel rendelkező fiatal. A kollégiumi élet szigorú körülmények között zajlott, a tanulás, a testi nevelés, a személyi és környezeti higiénia betartása kötelező volt.
Az 1956-ban történteket Török Tamás volt kollégiumvezetőnk visszaemlékezéseiből ismerjük. „Katonaság vett körül bennünket. A kollégium emeletein géppuska-fészkek voltak. A ködgyertyák miatt sűrű köd borította az épületet és a környéket. Ellátásunkat a mellettünk lévő honvédség biztosította... Hallgattuk a rádiót, aggódtunk a családunkért. Október 30-án a kerítésen keresztül távozott az, akinek volt hová mennie, a többiek maradtak.”
A környező fegyverraktárakat és fegyvergyárat folyamatosan támadták a forradalmárok. Elfoglalniuk nem sikerült, mégis elérték, amit akartak: Maléter Pál honvédelmi miniszter nyittatta ki őket. Először pontosan jegyezték, kinek mennyi fegyvert adnak ki, később aztán már erre sem fordítottak figyelmet.
Egy alkalommal két tanuló az utcán teljesen értelmetlenül kézifegyverekből lőtt egy szovjet tankra. Válaszul gépfegyverrel azonnal lekaszálták őket. Átmeneti sírjuk a porta mellett volt. Ezután csak a kollégiumban tartózkodó nevelők lélekjelenlétén és orosztudásán múlott, hogy a szovjetek nem lőtték szét az épületet. A korra jellemző, hogy az érintett nevelőt eltávolították az állásából.
1957-ben a lakók és a nevelők közül is sokan elhagyták az országot
1962 áprilisában az intézmény felvette a Bordás András Szakmunkásképző Iskola nevet, egy, az ’56-os harcok során elhunyt Kossuth-díjas csepeli esztergályos tiszteletére. A következő keresztelőre 1993-ban került sor: az új névvel Szily Kálmánra (1838-1924), a legutolsó magyar polihisztorra emlékezünk, aki 30 évig elméleti fizikai előadásokat tartott a Műegyetemen, majd – látva, hogy a hiányzó (vagy épp nyakatekerten magyarított) szavak mennyire akadályozzák a tananyag elsajátítását – szótörténettel kezdett foglalkozni és megalkotta a Magyar Nyelvújítás Szótárát. A Természettudományi Társulat és a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Természettudományi Közlöny alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, kiváló genealógus /családtörténet-kutató/, az 1711 előtti magyar könyvek és kódexek nagy ismerője volt.
A kollégiumot 1982 és 1985 között újították fel. Újabb, komoly belső átalakításra 2002-ben, majd 2016/17-ben került sor.
Ma közel 150-170 középiskolás diák lakik benne és az iskolával közös igazgatású intézményként működik.

 

A kollégium elsősorban a tehetséges és a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését-oktatását, felzárkóztatását, a szakmára vagy a felsőfokú tanulmányokra való felkészítést, a pályaorientációt, a munkába állás elősegítését, valamint a közösségépítést helyezi előtérbe.

Diákjai 13-24 évesek, Budapest különböző középiskoláiban, szakiskoláiban és szakképző intézményeiben tanulnak – és az ország egész területéről, sőt: a határon túlról is érkeznek. Budapestiek akkor nyerhetnek felvételt, ha szociálisan rászorulók.

Sokféle szakkör, sportkör és gazdag programkínálat teszi lehetővé, hogy a különböző iskolákból érkező, eltérő időbeosztás szerint élő tanulók csoportjából otthonos közösség váljék.

A pedagógiai koncepciónak megfelelően nagy hangsúly kerül a művészeti alkotások megismertetésére. A színházbarátok köre, a diákszínjátszó, a kollégiumi filmklub, a kézműves kör, a városismereti kör, és a vezetett túrák, sportkörök (foci, kézilabda, ping-pong, kondi) hasznos szabadidős elfoglaltságot kínálnak a kollégiumi diákság részére.

Az intézmény rendelkezik szabványméretű focipályával, kézilabdapályával, egy kis kosárpályával és futópályával. A tágas, zöld terület, a torna- és konditerem lehetőséget biztosítanak arra, hogy a művészeti nevelés mellett kiemelt szerepet kapjon az egészséges életmódra nevelés is.

Kollégiumi pillanatok

2007_11 336.jpg

Véletlen idézetek

"Az emberi agy, főleg a gyermeké, lágy viasz, amely befogad minden hatást, amelyet gyakorolnak rá: a nevelés készen ad neki csaknem minden véleményt, olyan korban, amikor még képtelen önmaga ítéletet alkotni."-Jean Meslier

Egyéb linkek

Kollégium - Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium